Mert ez a film zseniális.
Mindene égett. Nem
csak a bőre, hanem a lelke is. A krematórium tüze szépen lassan mindent
felemészt, amíg semmi nem marad.
Meghalt az apja is. Meghaltak azok is, akik még fél órája ott voltak és a kezét
fogták. A szokásos szeánsz alkalmával nem csak szellemek törtek felszínre, nem
csak a halott, szerencsétlen lelkek. Nem. Valami más is kitört eddig lezárt
ketrecéből, és mindent elpusztított. Most éppen Jonah Aickman testét
marcangolja tűz formájában.
Elméje is kezd megtelni az émelyítő füsttel, kezdi elveszteni az eszméletét,
ami talán segíteni is fog neki, hogy ne szenvedjen sokat. Lángolt, behunyta kék
szemeit, és lepergett előtte az élete.
Nagyjából mindenre emlékezett homályosan: anyja halk szavaira, ahogy még
kisgyermekként ringatta őt, Jonah-t, majd betette a kiságyba. Mennyit
játszottak együtt az édesanyjával.
Édesapja parancsaira is emlékezett, és arra, hogyan fejlesztette ki még
pontosabbra képességét, hogyan lett belőle 17 évesen médium. Hogy hogyan szólt
hozzá legelőször az a természetfeletti, földöntúli hang, egy kislány hangja,
akit az elkeseredett szülők kerestek meg Jonah segítségével. Eszébe jutottak az
első víziók is, amelyek gyötörték ilyenkor. Aztán szépen lassan ezeket a
víziókat megszokta - már amennyire meg tud szokni az ember ilyeneket.
Halk, távoli dallam
furakodott az emlékei közé ekkor, amely talán mindennél erősebben jelen volt.
Egy lány lágy hangja énekelte most is, amikor az ifjú Aickman haláltusáját
vívta.
Még mindig kétségbeesett kiáltások szakadoztak fel a torkából, de aztán a
dallam elnyomta ezeket, és Jonah a végére már csak az éneket hallotta. Madeline
énekét, Madeline hangját.
M a d e l i n e
Ki is az a Madeline?
Hát persze. Madeline a szomszéd lány volt. Mindig kék ruhájában libegett át
szép nyári napokon, mosolyogva lépett be az Aickman birtokra, bereteszelte maga
mögött az ajtót és jött. Jonah olyankor kilépett a médium szerepéből, és megint
átavanzsált 17 éves, normális fiúvá. Csakhogy ő sosem volt normális, de
Madeline sem volt az. Éppen ezért találták meg egymást, és kedvelték egymást.
Jonah mindig megnyugvást talált a lánynál, és ezt ő maga a lány is tudta.
Gyakran a kezei közé vette a fiút és így ültek tovább. Madeline 2 évvel volt
fiatalabb Jonah-nál. És most, Madeline-nek is vége.
Jonah szemeiből még
utoljára kövér könnycseppek vánszorogtak le az arcán át a tűzbe, amely szigorú
sercegéssel nyelte el azokat.
M i n d e n n e
k v é g e .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése